Tetszik nekem ez a közút, nincs burkolat, a teremtetten járunk. Gondolom meg lehet szokni a sárban csúszkálást, az elakadó csizmát a hóban. Zoli helybéli kísérőnkkel megyünk, le is marad, beszélget, talán töltenek is. Ha jól számoltuk, 21 ház van, 6 állandó lakó, ebből 2 magyar, 11 ház külföldi tulajdon, ők csak szabadidősen jönnek, kényelmezni, szép […]
Izgalommal voltam, áll-e még délcegen a második életét taposó kenyértartó postaláda gyanánt a falu közepén. És ott volt. Másodszor járunk itt, az odavezető út príma, látható fejlesztés nemigen történt, áll az idő, markában tartja a zsákfaluság. Húsz ház van összesen és egy gyönyörű tó, a parti vendéglátóhelyen éppen közös főzést tartanak. Gulyás, esznek, fiatalok, nem […]
Tél elején járunk, de valahogy nagyon alszik a falu, nem érezni az ízét, nem kanyarognak disznóperzselőből felszálló illatok, vannak nem nagyon falusias házak az egyetlen utcában. A környéken gazdag a vadállomány, talán a vadászatra építve maradtak meg így. Hegyek, erdők övezik, gazdálkodást egy méhészeten kívül nem nagyon láttunk. Olvasom, hogy a nyolvanas évekre 10 főre […]
Harmadszor járunk a faluban, ha most kezdenénk, nem lenne cél, mert öt év múltán több mint ötvenen lakják a zalai aprófalut. Tünde kísér, aki 2019 óta a település polgármestere; az előző ciklusban először képviselő, majd alpolgármester volt. A legnagyobb hír, hogy az itt élők negyede, tizenkét fő gyermek, másfél évestől a tizenhét évesig, akik itt […]
Az első látogatáshoz képest eltelt öt év, harmadszor vagyunk a faluban. Józsi polgármester háza előtt parkolunk, elkísér minket. Először a faluház, kínálás, olyan nincs, hogy a kitöltött pálinkát nem fogadjuk el. Huszonkét éve polgármester, maga is gazdálkodik, birkákat tart, takarmányt termel, egy hete buli volt, a körjegyzőségnek vágtak és sütöttek. Most valahogy más érzés a […]
Autónak támaszkodva nézi a mobilt, amikor megyünk, átlagos fiatal lány, csak 5 hektár földdel és számtalan jószággal. Párja, Dani éppen a faluban segédkezik kerítésépítésben, hamar megtalálták a faluban a hozzájuk hasonló vidékre költözötteket, vagy olyan kapcsolatokat, amik enyhíteni képesek a jött-mentség érzésen. A konyhában ülünk, kapunk kávét, két kismacska bolondoskodik a szekrény alatt, tépik a […]
Harminchatról negyvenhétre, három év alatt, szép ugrás, így van remény, hogy pár év múlva ötven fő feletti település lesz. Kanyargós út visz oda, dombos, az út mentén még a régi beton korlát, időben és romantikában megdőlve. Igazából egyetlen utcácska, kár, hogy nem mértem mekkora, még sétának is kevés. Sok ember a kertekben, szépen vetett ágyások […]
Virágzik a repce novemberben, ház nem fogyott, de ember sok, hét lélek ment máshova, így, vagy úgy. Esteledik, kevés már a fény, a kontúrok életlenek, fáradtan sétálunk és azt érzem, nincs mit nekidőlni a szélnek, meg nem tart meg, átesünk az elmúlásba. Nincs kutyahang, nincs ember, mint egy makett, néhány tehénnel és baromfival berendezve. Egyetlen […]
Tizedel a kényelmi világ, a valaha százhuszonhét lakóból csinált hetet. Dolgozott száz évig, elvette a vetemény látványának kívánalmát, kivette a kezekből a földműves szerszámokat. A fő utca hatszáz méter, a falu kiterjedése egyik irányba ezerkétszáz, másikba kétezer méter. Csöppség az egész. Nincs templom, bolt, posta, orvos, óvoda. iskola, italbolt. Képzelem az érzést, most, karácsonykor vágyik-e […]
Tizenhat ház, tizenhét ember, egyetlen fel-le meredek utca. Ebben a faluban készült a számomra ikonikus fotó, az a kép, ami segíteni próbált egy kis hírt prüszkölni a világba, figyelem, porból-sárból vagyunk és a városi csillogás sokszor vakít, de csúszunk-omlunk szét, a föld visszaszív komplett falvakat, épületeket. A statisztika szerint 1 fővel emelkedett a lélekszám. Van […]