Muszáj ezt előhoznom, mindig előjön a fejemben nagyapám, visszatér a mostani világba és mondani akarja a véleményét, megidézem most őt.
Gondolatban ül mellettem az autóban, megyünk a vidék felé, nézi a logisztikai központot, a bazi épületeket és csak azt kérdezi, de hol vannak az állatok? Nem bírál, az épület nagysága nem rémiszti, csak keresi az életet. Szúr az egyszerű kérdése, a közepébe, mit hagytunk el egyetlen emberöltő alatt.
Érünk a faluba, este eleje készülődik, embert nem látni, néhány háznál vadászatra kész terepjárók, a kertek üresek, füvesek. Szép rendesség van, mondja, megállapítja, hogy valószínűleg még mindig vannak kitelepítések, hogy nincs nép, vagy újra téesz van és be kellett szolgáltatni a jószágokat.
A 7 évvel ezelőtti bejegyzés a faluról